2017. szeptember 29., péntek

3. nap - Segesvár



Segesvár
Reggel Segesvár felé vettük az irányt, ahol sok látnivalót néztünk meg. Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része.

             A várnak egykor 14 tornya volt de sajnálatos módon ma már ebből csak 9 áll, amiből 3-at meg is látogattunk. Mindegyik torony egy kijelölt céh nevét viseli. A várnegyeden belül szinte minden érdekességet megnéztünk. Az óratorony a 14. század környékén épült, mely 1556-ig városháza is volt, ma múzeumként működik. Mellette található a kolostortemplom, mely a reformátusoké lett és amelyet a későbbiekben tűzvész rongált meg. Az 1642-ben épült diáklépcsőn keresztül eljutottunk a szász evangélikus gimnáziumhoz ami egykor országos hírű volt, tovább sétálva megnéztük Szent Miklósnak szentelt vártemplomot és temetőt, amely a hegytetőn áll. A vártemplom román stílusú volt de helyére gótikus szász templomot emeltek. A református kollégiummal kapcsolatban felmerültek a szászok, akik német anyanyelvű kisebbség Erdélyben. Míg 1910-ben még 250000 volt az erdélyi szászok száma, 2004-re már csak 15 000-en maradtak, és számuk jelenleg is csökken. A többségük 1945 után Németországba vándorolt.
                A mai túra nagyon testszett nekünk, sokat tanultunk Segesvár történelméről, kultúrájáról, az itt élő népekről és Segesvár építészeti stílusairól, bár egy nagyon hosszú túra volt, melyen elfáradtunk, főleg a diáklépcsőn (megvolt a tesióra is 😅), de ezért a gyönyörű és felejthetetlen élményért megérte.     





Segesvári csata
           A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.

Petőfi Sándor
Bem József
1849. július 31-én Segesvár és környékén a magyar csapatok nagy vereséget szenvedtek a orosz és osztrák csapatok ellen. Erdélyben voltak a magyar védelem esélyei a legjobbak. Bem július 1-én érkezett a városba, 6000 fős sereggel és 12 ágyúval. Az ellenséges csapatok körülbelül 12 000 fős sereggel és 30 ágyúval jöttek. A magyarok vesztesége körülbelül 1200 fő volt és legalább 500 fő foglyul esett. Az oroszok vesztesége ismeretlen. Augusztus elsején Bem tábornok serege Marosvásárhelyen egyesült a Kolozsvárról odaérkező csapatokkal. A csata ágyúzással kezdődött délelőtt 12 óra után. A csata korai óráiban a magyar csapatok előnyben részesültek. A magyar csapatok a Sárospatak és az Ördögpatak közötti területen álltak fel. Mivel az osztrák , orosz csapatok feladata az állás védelme volt, a magyarok akadály nélkül fel tudtak fejlődni. Bem abban a hitben, hogy az oroszoknak nincs több csapatuk Segesvárnál, csapatának jobbszárnyát a balszárny segítségére küldte. A magyar jobbszárny ellen irányuló támadás visszaszorította a magyarokat a falvakba, majd menekülésre késztette. A menekülőket a kozákok üldözőbe vették, valószínüleg ilyenkor esett el Petőfi Sándor is.
Annak ellenére, hogy Bem és csapatai vereséget szenvedtek, a szövetségesek a magyarországi hadjárat végéig nem jutottak ki Erdélyből.

Készítette: Kónya Viola                        Győri Zsófia              Uzonyi Péter            Burányi Botond
                   Werderitsch Eszter            Molnár Zsófia            Skoda Barnabás
                   Dusza Maura                      Makker Zsombor       Pintér Ádám
                   Ézsiás Zsófia                      Matuska Alex             Labancz Gábor


Fotó: Frolyó Szivárvány és Latabár Endre


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése